Horák Bence

Aranyköpések rovat. 2.0

2012-01-26T10:24:00.003+01:00

- Anya! Én nagyon beteg vagyok. Kutya bajom van.

Előzmény: Bence egy tüsszentése után kérdezte, hogy akkor Ő most beteg. Nóri mondta Neki - Ugyan már! Kutyabajod.

Aranyköpések rovat.

2012-01-10T10:28:00.003+01:00

Autóban, menet közben.

Bence: - Apa, add oda a telefonomat! (játéktelefon)

Én.: - A telefonod? Az most nincs itt. Miért kell az?

Bence: - Fel kell hívnom valakit, mert.... mert bekakiltam.

Nóri és Bence elvitték az autót a szervizbe. Ott is kellett hagyni, így BKV-val mentek haza. A járművön úgy érezhette, furcsán néznek rá, mit is kereshet Ő itt. Gondolta, gyorsan elmagyarázza a szituációt. Fennhangon ezt a tájékoztatást adta az utasoknak:

- Busszal utazunk, mert megsérült az autónk. Meg fogják javítani.

Ha az álom gyorsvonaton érkezik...

2011-12-27T05:45:00.002+01:00

Bencénkre oly nagy hirtelenséggel tört rá az álom, hogy épp csak el tudtam kapni a fejét.

Tudor

2011-12-21T09:58:00.004+01:00

Vannak pillanatok, amelyeket bármilyen rossz minőségben is örökítünk meg, érdemes közzétenni. Ez a mostani is egy ilyen.

Hangyalka!

2011-12-12T11:16:00.003+01:00

Elhatározásra jutottunk, hogy ezentúl Bence fényképein, videóin kívül aranyköpéseit is közzétesszük. Itt van mindjárt az első, amiből bepillantást nyerhetünk a gyermeki agy működésébe.

Történetünk ott kezdődik, hogy Bence (nagynénjétől, Judittól) kapott egy adventi naptárat. Ebben minden reggel talál valami új érdekességet és/vagy valami finomságot. Természetesen felmerült benne a kérdés, hogy ki hozza ezeket a dolgokat. Mondtuk Neki, úgy hívják, hogy Angyalka. Később mikor ismét felmerült, vajon ki tette oda a meglepetést, rákérdeztünk Bencénél. Ő meg rávágta: -"A hangyák." - Hogy kicsoda? - Kérdeztünk vissza. -Hát, aaaaa. A hangyalka.

Most levezetem, hogy jutottunk el a hangyákig. Nekünk se volt könnyű kibogozni a szálakat, ezért szépen lassan, lépéről lépésre írom le. :D Amikor elhangzott ez a mondat: "úgy hívják, hogy Angyalka", akkor Ő próbálta beilleszteni az eddig megtanult szavak közé. Akkor talált rá a hangya szóra, ami egész hasonlított a "hogy Angyalka" részre, és még értelme is volt. Aztán mikor kiderült, hogy nem a hangyák hozták, akkor persze gyorsan megtanulta, hogy a hangyalka volt.

Ikrek? +Feladvány

2011-10-12T10:09:00.003+02:00

Mi a különbség a 2 személy és a két kép közt?

Egy hosszú hétvége Hajdúszoboszlón

2011-08-31T10:45:00.016+02:00

Egy kis kiruccanás Agárdra

2011-08-31T10:43:00.002+02:00

Az új őszi kollekció

2011-08-31T10:42:00.001+02:00

Balatonakarattya

2011-08-31T10:38:00.008+02:00

"Tengerparton, jaj de jó..."

2011-07-25T16:38:00.022+02:00

Az idén Horvátországban nyaraltunk, Rab szigetén, Lopar városában. Az oda utunk igen kalandosra sikeredett, miután a navigációs rendszer leggyengébb láncszeme (azaz én) átaludta az egyik autópálya lehajtót. Közel 20 kilométeres szakaszon kellett egy olyan hegyi, erdős, murvás úton zötykölődnünk, ahol a kétirányú forgalom elképzelhetetlen, viszont megengedett volt. Itt még a hegyi zergék is biztosítókötelet használtak. A kellemetlen kitérő elképesztő, lélegzetelállító látvánnyal kárpótolt minket. Teljes panorámát kaptunk Rab és Krk szigetekről:

Leereszkedtünk a komphoz, szépen kivártuk a sorunkat. Bence már nagyon be volt sózva, hogy felszállhassunk végre a nagy hajóra:

Hamarosan megérkeztünk az apartmanunkhoz. Benyó egy pillanat alatt elfogadta a helyzetet, és még ki se pakoltunk Ő már szaladgált fel, s alá.

Amint sikerült nagyvonalakban belaknunk a házat, máris szedelőzködtünk, hogy lemenjünk a tengerpartra. Várakozás teli izgatottságunk enyhe félelemmel keveredett, hisz jól emlékeztünk még a tavalyi Bencére, aki szoros szülői felügyelet mellett is halálra rémült, amikor bevittük a Neki térdig érő gyerekmedencébe. Elképedve tapasztaltuk a változást. Bencus a kétség legapróbb szikráját sem mutatva egyszerűen belerohant a tengerbe, majd órákig önfeledten játszott. Ugyanis a tengerpart itt több száz méter hosszan igen sekély, mintha egy gigantikus pancsolóba csöppentünk volna (nem kis fejtörést okozva az úszni vágyóknak).

Rendszeres indulás előtti elfoglaltság volt a hátizsák telepakolása autókkal, majd következhetett a gyerek súlyával vetekedő táska hátra vétele, és az egyensúly megtalálása.

Meglátogattuk a sziget "fővárosát" is, Rabot. A parkolótól nem messze találtunk mindjárt egy csodás játszóteret is, aminek saját gokartpályája volt. Szerencsénkre nem üzemelt, így meg tudtuk nézni a város többi nevezetességét is.

Az óváros részben kis sikátorokban kellett megkeresnünk az eldugott játékboltokat. Még jó, hogy velünk volt Benyó, Neki jó a szimata az ilyenekhez. Kezében látható az aktuális beszerzés, amit elneveztünk "szörnypofinak".

Az óváros szélén festői kilátás nyílt a tengerre, az öbölre, és az egész családunkra.

A félsziget csücskében egy jókora, zöldben pompázó parkban pihenhettük ki a séta és a játékbeszerzés fáradalmait.

Természetesen Rab városában is meglátogattuk a tengerpartot. A víz láttán mindenki lázas vetkőzésbe kezdett.

Bár a víz itt kicsit hűvösebb, és gyorsabban mélyülő volt, cserébe kristály tiszta. Bencust láthatóan kicsit sem zavarta a víz hőmérséklete. Még a fürdőzéshez készülődést is félbeszakította, hogy mielőbb megmártózhasson.

A fürdőzés mellett a fagyi evés is hozzátartozott a mindennapos elfoglaltságainkhoz. Kisfiunk volt, hogy felkerekedett egyedül, és már csak a fagylaltos pultnál tudtuk utolérni, ahol épp a kiválasztott fajtáról egyeztetett az eladóval, mire mi odaértünk. Nagy ötlete volt, hogy mivel a fagyit addig nyalogatni, amíg elér a tölcsérig, sokáig tart, ezért Ő két nyalintás közt harapott belőle. Mondhatnánk a két vége felől haladt középre.

Miután Bence sokat emlegette, hogy szeretne menni a nagy hajóval, az egyik nap elmentünk egy kis sétahajókázásra. Körbeutaztuk Rab szigetét, és kikötöttünk egy volt börtönszigeten.

Alig szálltunk ki a hajóból a szigeten, Bence már be is ugrott egy traktor vontatta szerelvénybe. Jó érzékkel eltalálva, hogy ezzel lehet majd egy kis utazást tenni. Attól tartok, ha nem közlekedett volna, akkor is ebben kellett volna ücsörögnünk egy jó időt.

Hajónk indulásának idejéig volt még alkalmunk kicsit megmártózni is. Itt aztán igazán jó hűvös volt a tenger, de Benyó semmi pénzért ki nem hagyta volna.

Állatkerti séta

2011-06-08T11:28:00.009+02:00

Céges családi kirándulás

2011-05-24T11:14:00.018+02:00

Vasárnap rendeztünk egy céges kirándulást családtagokkal, barátokkal, barátnőkkel kiegészülve. A Lajos-forrásnál berendezett táborból indultunk, úti célunk a Holdvilág-árok volt. Számításaink szerint Bence az út jó részét mellettünk sétálva tette volna meg. A többit háti hordozó segítségével gondoltuk megoldani. Nagyon elszámoltuk magunkat...

Az út elején még örömmel kandikált ki a fejem mellől a háti hordó kényelméből. Majd egy negyedórányi gyaloglás után elunta, és többet nem volt hajlandó ülni benne. Így aztán Bencénk kézről-kézre járt. Vittem előbb én egy kicsit...

Cipelte Nóri is....

Miután összehaverkodott Feri kolegámmal, vitette magát Vele is...

Jól jött a pihenő a Holdvilág-árok forrásnál. A fekete leves csak utána következett. Visszafele, hegynek fölfelé, szintén vinni kellett. Vezetve, "gólya viszi a fiát", kézben, nyakban, és az utolsó szakaszon (mivel közben elaludt) vízszintesen ölben tartva.

A táborban aludt egy jót, aztán jöhetett az ebéd és a játék a sebtében berendezett játszótéren.

Ami végül a leginkább lekötötte a figyelmét, az Péter kollegám autós pólója volt. Ha tehette volna, elcserélte volna a sajátjára.

Kirándulás Fertőrákoson

2011-05-04T12:18:00.009+02:00

Korunk gyermeke.

2011-04-18T10:19:00.004+02:00

Szinte megszokott jelenség az elektronikai termékekkel teletömött világunkban, hogy gyermekeink hamarabb kezdik el azokat használni, mint azt mi gondolnánk, vagy épp szeretnénk. Történetünk főhősével, Bencével is így van ez. Egy szép napon elhatározta, hogy legújabb beszerzésű meséjét, a Chuggingtont fogja megnézni. Elkérte szépen a dvd lemezt, és a kis saját bejáratú, hordozható dvd lejátszóját. Bár főhősünk alig 2 éves, innentől már maga intézi a dolgokat. Kinyitja a lejátszó fedelét, behelyezi a lemezt (itt elkél egy kis segítség a lemez helyrepattintásához), lecsukja, bekapcsolja, és az esetlegesen megjelenő menüben rögtön nyom egy ok gombot, hogy elinduljon a mese. Ha aznap csak ennyi történt volna, nem született volna egy új bejegyzés. Ám most valami más történt. Érdeklődve figyeltem, hogy Benyó a film nézése helyett elkezd lázasan keresgélni. Felmászott az ebédlőben a székre, elhúzta a függönyt, elengedte, majd elkezdett lemászni. Meg is kérdeztem, hogy pontosan mit is keres. Erre csak annyit mondott: "Hát, nem tudom.". Említettem is Neki, hogy ahhoz képest elég intenzíven keresi, de mint később kiderült pontosan tudta, mit keres, csak nem tudta a nevét. Ezért felmászott az asztal túloldalán álló székre is, elhúzta ott is a függönyt, és végre meglelte, amit keresett. A bébiőr töltőjét!? Na, ezt meg miért kereste, fogalmazódott meg benne egy újabb kérdés, de már meg is kaptam rá a választ. A vezeték végét ugyanis elkezdte beledugdosni a dvd lejátszó megfelelő nyílásába. Ekkor vettük észre, hogy a lejátszó le van merülve, és logikus lépésként be akarja dugni, feltölteni. Miután magunkhoz tértünk ámulatunkból, odaadtuk Neki a lejátszóhoz való töltőt, amit szépen be is dugott a helyére. A 220-as részt már intéztem én, de egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy nem tudta volna megoldani azt is.

Napszemüveget Bencére!

2011-04-15T16:01:00.009+02:00

A napszemüveg fontos szemünk védelmében, és még öltöztet is. Bence eleinte Nóri szemüvegén próbálgatta, hogy szüksége van-e rá. Úgy tűnt, nagyon szeretné. Mióta megvan, azóta viszont pár percnél tovább nem tűri meg a kobakján.

2. születésnap.

2011-04-14T15:05:00.004+02:00

Álom, édes álom.

2011-03-26T05:38:00.002+01:00

Egy babonás ember félelmével, csak halkan súgom a blogolvasók fülébe, hogy Bence alvási szokásába változás állt be. Ja, nem. Nem a képen látható módon altatja magát, bár ez egy igen szimpatikus módja lenne. Fürdetés és öltöztetés után (ez utóbbi azért még időnként számára játéknak vélt kergetőzésbe torkollik) mindannyian összegyűlünk kisfiunk szobájában. Nóri a fotelbe ül, Bence és én az ágy melletti matracra heveredünk, és én kezembe fogom a kiválasztott mesekönyvet. A hagyományos mesélésekkel szemben, nem kezdem el felolvasni a leírt mesét, mert Bencus ilyenkor gyors lapozásba kezd. Igen cifra történetek alakultak így ki Piroskáról, akit elindult az erdőbe, de megmérgezte a gonosz mostohája, míg végül előkerült a terülj-terülj asztalka és lett a végére hét országra szóló lakodalom. Tehát a felolvasás helyett az illusztrációként szolgáló képeket elemezgetjük. Ki látható a képen, mit csinál, hol van, mi van nála, mi van rajta, és hasonlók. Bencus lelkesen beszáll a kiértékelésbe, és ismételgeti az elhangzottakat. Mikor érzi, hogy kezdi elnyomni a fáradság, akkor gyorsan átbotorkál Nórihoz, és egy kellemes, elalvásra alkalmas pozitúrába helyezkedik. Már nincs szopi, és a gaji-gaji is egyre ritkább. Az én feladatom, hogy mozdulatlanul feküdjek tovább, mert ha megpróbálok kimenni (amire már volt precedens), akkor Ő ezt rögtön szóvá teszi, és az altatás egy egészen más irányt vesz. Általában nekem hamarabb sikerül elaludnom, mint Bencének, így mikor Nóri át szeretné tenni Bencét a matracra, akkor előtte megbököd engem a lábával, és én utat biztosítok a számukra. Hogy miért a matracra? Korábban azt tapasztaltuk, ha az ágyra rakjuk, előbb-utóbb a földön, a szőnyegen fekve találjuk. Másrészt éjszakánként előforduló sűrű felkeléshez, amikor Nóri jelenlétét is igényelte, igen praktikus megoldást kínált. Mostanra azonban változott a helyzet. És innentől tényleg csak suttogva közlöm, átalussza az éjszakákat.

Bence csajozik?

2011-03-23T11:15:00.005+01:00

A csajozás szabálya Bence módszere alapján:

- Támaszkodj lazán a falnak, mint akinek épp semmi dolga!

- Tégy úgy, mintha nem vennéd észre a kiválasztott lányt! Ez biztosan felkelti az érdeklődését, és Ő fog odajönni hozzád.

- Közeledésére ne válaszolj szemkontaktussal, inkább süsd le szemed, de egy halvány mosollyal jelezd, hogy örömmel tölt el a jelenléte!

- Mielőtt elbízná magát, állj tovább, és kezdd előröl az egész procedúrát!

Ismerkedés a futóbringával

2011-03-11T12:40:00.001+01:00

"Semmiben sem nyilvánul meg olyan világosan az emberek jelleme, mint a játékban." - Lev Tolsztoj

2011-03-11T09:48:00.003+01:00

Még mindig előszeretettel játszik az ember természetes életösztönéből fakadó játékokat, mint a bújócska, fogócska. Ha felkiáltok, hogy "elkaplak, megharaplak", akkor már sikít is hihetetlen magas hangon és szalad a kis csámpás lábaival. Ilyenkor igyekszik elbújni. Olykor a legváratlanabb helyekről képes felbukkanni.

Egy óriásmackó a játékok közt. De nézzük csak meg, mivel is játszik (apja fia)!

Remekül elszórakoztatja magát a bábokkal (is).

Azért a nagy kedvenc mégiscsak az autók, vonatok körbe-körbe tologatása az asztalon, vagy a kanapén. A benti elfoglaltságainak mintegy 90%-át teszi ki ez a fajta játék.

Elválasztás

2011-02-07T15:23:00.003+01:00

A január hónap az elválasztás jegyében telt. Benyó erős függőségére való tekintettel, sokkal nehezebb dologra számítottunk. Eleinte csak a napközbeni etetéseket hagytuk el, aztán következett az esti, és éjszakai is. Mikor felmerült az igény Bencében, hogy egy kis anyatejet vegyen magához, és ezt esetleg szóvá is tette, akkor az alábbi praktikához folyamodtunk. Felsoroltuk sorba az unokatestvéreket, akik bizony már nem szoktak "cicizni". Minden egyes névnél külön kihangsúlyozva, hogy Ő sem, és Ő sem... Persze a mi kisfiunk már a második névnél rátapintott módszerünk gyenge pontjára és rákérdezett Borira. Na, igen. "Hamarosan Ő is leszokik róla" - mondtuk Neki, de ezek után már minden névnél visszakanyarodott Borihoz. Próbáltuk azzal is magyarázni az elhagyást, hogy Ő már nem baba, hanem kisfiú, és a kisfiúk nem élnek vele. Ennek gyakran az lett a vége, hogy éjszaka fél órán át hallgattam az ágyban fekve, ahogy Bence és Nóri győzködik egymást: "Nem. Baba.", "Nem. Kisfiú.".
Most már csak elvétve kérdezi meg, hogy kaphat-e cicit, és ilyenkor is könnyen elfogadja, hogy az már nincs. A neheze még hátra van. Leszokás a gajigajiról (lásd korábban).

Álom, édes álom.

2011-01-19T16:23:00.003+01:00

Egy szomorú történet

2011-01-15T07:01:00.004+01:00

2010.12.30-án történt hajnalban, úgy 3 óra környékén. Bence köhögésére keltem. Szomorúan konstatáltam a dolgot, valószínűleg megfázott. Csak ez a köhögés valahogy más volt. Figyeltem egy kicsit a szobájából kiszűrődő hangokat. Baljóslatúak voltak. Átmentem hozzá, megnézzem mi van Vele. A látvány egyszerre volt rémítő, és szívbemarkoló. Bence az ágya közepén térdelt. Szárazan köhögött, sírt, és láthatóan küzdött a levegővételért. Gyorsan magunkhoz tértünk, és próbáltuk kitalálni, mi lehet a baj. Lenyelt valamit, és a torkán akadt? Vagy csak annyira köhög, hogy attól nem kap levegőt? Hívtuk egyből az ügyeletet, én közben átkutattam a szobáját, hogy találok-e valamit, amit lenyelhetett. Az ügyelet a telefonban halottak alapján egyértelműen egy számunkra eddig ismeretlen betegséget diagnosztizált. Krupp. Megnyugtattuk kis Bencénket, bebugyoláltuk jól, és kinyitottuk az ablakot, hogy hideg levegő jöjjön rá. Ettől aztán jobban is lett. Gyorsan magunkra kaptunk valamit, és irány az ügyeletes gyermekkórház (Heim Pál). Ott megerősítették ez bizony krupp. Bent is tartottak minket. Bencus, a helyzethez képes, jól tűrt mindenféle vizsgálatot. A hőmérőzést, a vérnyomásmérést, a vérvételt (bár a vért levevő nővérre ezek után mindig gyanakvóan tekintett). Szerencsénkre Bence állapota hamar javult, és 1,5 nap kórház után hazatérhettünk. Örömünk azonban otthon sem volt felhőtlen. Még napokig felriadtunk a legkisebb köhögésére is. Nem is tudtam nyugodtam aludni, amíg Bence külön aludt tőlünk. Aztán a tünetek szép lassan alábbhagytak, és már csak magunkat kellett kikúrálni a Bencétől elkapott vírusból.

Kis karácsony, nagy karácsony...

2011-01-11T12:37:00.005+01:00

A karácsony előkészülete bizony a karácsonyfatalp előbányászásával kezdődik.

Aztán jöhet az esti, lábujjhegyen, suttyomban elvégzett fenyőállítás, díszítés. És ha ez is kész, akkor a meglepetés...

Ki tudja, mit talál az ember a fa alatt.

Alvás

2010-12-16T11:27:00.005+01:00

Bence fiunknál az alvás egy igen kényes téma. Ezt a tevékenységet igyekszik jó messzire elkerülni, de legalábbis minél körülményesebbé tenni. Hol az elaltatás torkollik egy végeláthatatlan küzdelembe, hol az éjszakai alvását szakítja meg pár óránként, hogy társaságával örvendeztethessen meg minket. Utóbbi esetben kicsit hüppögve átsétál hozzánk, és vagy bekuckózik közénk, vagy a kezénél fogva kirángatja Nórit az ágyból, és átvonszolja a kis foteljükbe, hogy meghitten "gaji-gajizzon" egy kicsit. Persze abban sincs nagy köszönet, ha közénk heveredik. Ilyenkor mindketten számtalan pofonnal gazdagodunk, amit Bence álmában forgolódva oszt ki nekünk. Most épp a nehéz altatás verziónál tartunk. Ha sikerül is elaltatni Bencét, elég nyugtalanul alszik. Forgolódik, pozíciót, helyet változtat félálomban. Ebből már idáig is több vicces szituáció alakult ki, de a tegnapi pozitúrája kiverte a biztosítékot. Nóri konkrétan négykézláb mászva röhögött rajta. Szerencsére sikerült lefényképezni, mert ezt írásban visszaadni nem lehet. Beszéljen most a kép:

Fotózás

2010-12-14T10:51:00.026+01:00

A közelmúltban jött létre Bence fiúnk első műtermi fotózása. Igazi profi módjára viselkedett. Azaz eleinte hisztizett, de aztán belevetette magát a munkába, és ez az ezerarcú kisfiú még minket is meglepett. Külön köszönet illeti fotósunkat, Molnár Tibor barátomat. Akit a képek saját fotóik elkészíttetésére ösztönöztek, azok figyelmébe ajánlom Tibor honlapját: http://www.molnarfoto.com/

Képek az esztergomi kiruccanásról.

2010-11-17T15:53:00.010+01:00

A kirándulásokhoz jól jön egy hosszú kabát. (Kép a szállodai szobából)

Majdnem egyforma magasak. (Esztergomi bazilika)

"Jobb, ha megyünk. Itt ágyúval lőnek ránk."

Ugye, hogy gyönyörű innen a kilátás!

Kedvenc elfoglaltságainak egyike, az avar "túrása".

Egy jó kirándulás alapja a háti hordozó. Végig üresen tátongott, a karunk viszont majd leszakadt. (Dobogókő)

A fakír, és a fakírtanonc. (Visegrád / Salamon-torony)

Király

Szerencsére már egyedül is tudok enni.

2010-11-17T15:52:00.000+01:00

Bence alszik, de közben nagyon erős.

2010-10-13T12:17:00.002+02:00

Hogy kell enni "apa joghurtját"!?

2010-10-13T12:10:00.003+02:00

Anikó és Gábor esküvője képekben

2010-10-07T13:41:00.007+02:00

Fogjelentés:

2010-09-06T15:26:00.000+02:00

16. fog: Jobb alsó 3 (szemfog)

Niki látogatóban

2010-08-26T12:54:00.003+02:00

Látogatóba érkezett hozzánk Niki, Bence egyik barátja. A nálunk eltöltött egy nap alatt megtapasztalhatta a gyerekvállalás örömeit, és nehézségeit. Remélhetőleg az előbbiből többet látott.

ui.: Niki! Bence ezúton is szeretne elnézést kérni a komplett műsoros éjszakai szerenádért.

Hátizom erősítés Bencével!

2010-08-24T10:35:00.002+02:00

Gyakorlatunk igen egyszerű. Válasszunk egy olyan vízszintes felületet, ahonnan hason fekve lábunk 90 fokos szögben lelógathatjuk. Kapaszkodjunk meg kezeinkkel, és lábunk behajlítva (haladók nyújtva) húzzuk egy síkba testünkkel.

Nyaralás Balatonakarattyán

2010-08-16T14:58:00.011+02:00

Jól sikerült nyaralásunkba minden belefért, ami egy felhőtlen kikapcsolódáshoz kell.

Ejtőzés a napon egy kényelmes nyugágyban:

Pihentető alvás a kertben egy átbulizott éjszaka után:

Bohóckodás az unokatestvérek holmijában:

Játék és izgalom a kerti "hullámbabakocsi" pályán:

Még egy kis munka is belefért. Képünkön az új bejárati ajtót rakják be szakembereink:

Kirándulás a dégi Festetics-kastélynál, idegenvezetéssel:

Külön jutalmat kap az a kedves kommentelő, aki eltalálja, hogy hány Bence kell a háttérben látható kastély kitöltéséhez.

Fogjelentés:

2010-08-05T10:15:00.001+02:00

15. fog: Bal alsó 3 (szemfog)

Így most 3 szemfoga jön egyszerre.

Nyaralás Miskolctapolcán.

2010-07-20T13:30:00.007+02:00

Vidám, önfeledt pancsolás a miskolctapolcai barlangfürdőben. :D

Bence kedvenc elfoglaltsága a kavicsgyűjtögetés. Minden lehetséges helyzetben él eme szenvedélyének.

Egy kis csapatás a parkban. Az irányítással még voltak gondok ("tökön, babon, uborkán...").

Mindenáron enni akart az óriás sült krumpliból.

Foci VB döntő a haverokkal.

2010-07-20T13:21:00.003+02:00

A VB döntőt a haverokkal néztük meg egy kerti (vagy inkább parkoló) parti keretében. Hihetetlenül izgalmas mérkőzés volt.

-"Arcom leszakad. Mekkora gólt lőttek a Spanyolok a hosszabbításban?!"

Fogjelentés:

2010-07-20T10:05:00.001+02:00

14. fogacska: Bal felső 3 (szemfog)

2010-07-02T09:52:00.001+02:00

Fogjelentés:

2010-07-01T10:03:00.001+02:00

13. fogacska: Jobb alsó 4 (rágó fog)

A megfeszített munka után jól esik egy kis ejtőzés.

2010-06-22T14:09:00.000+02:00

Fogjelentés:

2010-06-21T14:16:00.001+02:00

12. fogacska: Jobb felső 3 (szemfog)

"Jaj, úgy élvezem én a strandot..."

2010-06-15T11:02:00.007+02:00

"Na, lássuk azt a vizet!"

"Finom, meleg."

Kerti parti Timi és Gábor portáján.

2010-06-02T10:12:00.001+02:00

Velencei kiruccanás.

2010-06-02T10:00:00.007+02:00

"Legalább mi, generációink legkisebbjei, tartsunk össze!"

Bence - Magyar szótár

2010-05-31T16:58:00.002+02:00

abda = labda
hápháp = kacsa
hapci, ci = virág, növény
hamm = étel, kaja
pápá = viszontlátásra
tiktik = óra
ez = Mi ez? Ezt kérem! De érdekes ez.
brrr = jármű, autó

Fogjelentés:

2010-05-26T09:45:00.000+02:00

11. fogacska: Jobb alsó 2

Kell néha egy "jó" ötlet, hogy elérjük céljainkat.

2010-05-11T15:55:00.002+02:00

Az első önálló lépések!

2010-05-11T15:39:00.003+02:00

Igen, kérem szépen. Bence fiunk megindult. Hosszú ideig kivárt (akárcsak a mászásnál), rejtegette képességét, de most annál szorgalmasabban gyakorolja. Múlt héten elején (2010.05.03) kezdett el kapaszkodás nélkül megtenni pár lépést, és villámgyorsan fejlődött. Mára már ott tartunk, hogy nem csak pár lépéseket tesz meg, járkálgat a lakásban, a játszótéren. Még az egyeletlen terepviszonyok sem állják útját.

2010-05-03T13:31:00.001+02:00

Térden járás

2010-05-03T13:12:00.002+02:00

Hosszú ideje már, hogy a mi kis Bencénk először talpra állt. Az óvatossága már akkor is szembetűnő volt. Esze ágába sem volt kapaszkodás nélkül állni, vagy lépésekkel próbálkozni. Az igény viszont nála is jelentkezett, hogy mindkét kezében játékokkal, vagy játéknak használt dolgokkal is változtatni tudja helyzetét. Kézenfekvő megoldás volt számára a térden járás. Ezt mára már elképesztően magas szintre fejlesztette. Már tud futni a térdein.

Az utóbbi napok előrelépése, hogy igényli a lábon járást. Egyelőre igénybe veszi a kezünket, kapaszkodás céljára. Reméljük, hamarosan veszi a bátorságot, hogy "védőháló" nélkül is megpróbálja mutatványát.

Blani születésnapján.

2010-04-28T10:38:00.001+02:00

...
Bence: -Tehát azt mondod, hogy jobb kézzel a jobb kormányt, bal kézzel a nyerget?
Marci: -Eddig jó. Most rakd át a bal lábad a másik oldalra!

Megmondtam már. Nem vagyok kislány.

2010-04-28T10:37:00.002+02:00

Nézzétek! Ezt találtam. Megehetem?

2010-04-28T10:35:00.000+02:00

(Nyuszi ül fűben..)

Minden adott egy jó motorozáshoz.

2010-04-28T10:34:00.000+02:00

Fogjelentés:

2010-04-20T12:35:00.003+02:00

8. fogacska: Jobb felső 4 (az 1. rágó fog)
9. fogacska: Bal alsó 4 (szintén rágó)
10. fogacska: Bal felső 4 (szintén rágó fog)

Megint egyszerre. Meg is van a foganatja...

Tavaszváró ruhában.

2010-04-20T12:31:00.001+02:00

Nagyon összeöltöztek Nórival.

Rendben van az érdeklődési köre.

2010-04-20T12:29:00.001+02:00

Utószületésnap családi körben.

2010-04-20T11:38:00.003+02:00

Ezt a gyertyát végre Bence fújhatta el.

Az első születésnap

2010-03-25T17:21:00.012+01:00

Hogy hogyan is telt Bence fiunk első születésnapi zsúrja? Egyáltalán mi az, hogy már egy éves!? Mikor ugrottunk előre ennyit az időben? Adunk egy kis betekintést a nap eseményeibe.

Kora reggel elkezdődtek az előkészületek. Bence szépen kitakarította a buli helyszínét:

Felfújta a lufikat, és felhelyezte a dekorációkat:

Következett még egy utolsó terepszemle a vendégek érkezése előtt:

Illendően fogadott minden kedves vendéget...

...akik szépen sorba mind meg is érkeztek:

Így aztán kezdetét vehette a nagy móka és kacagás, és persze néha egy kis sírás. Fújt a kis játszópajtásainak néhány szappanbuborékot, hadd ugráljanak örömükben:

Menetközben többször ellenőrizte a dekoráció sértetlenségét:

Persze szakított időt születésnapi játékainak kipróbálására is:

Aztán a nap fénypontjaként jöhetett a torta, és a hé... Ki fújta el a gyertyát? Marciiiiiiii.....

Jó házigazdaként fontosnak tartotta, hogy mindenkivel külön is beszélgetésbe elegyedjen:

A nap végére nagyon elfáradt, alig két óra alatt el is aludt.

Nagyon szépen köszönjük a kedves vendégeknek, hogy eljöttek, és segítettek abban, hogy egy igazán jó hangulatú ünneplés kerekedjen!

A közösen végzett munka öröme.

2010-03-17T11:29:00.001+01:00

Összekacsintunk?

2010-03-17T11:28:00.002+01:00

Kedvenc szavak, kifejezések.

2010-03-03T13:20:00.006+01:00

A sor legelején a fáradt, önmagát nyugtató Bence leggyakrabban használt kifejezése áll. A mellékelt kép az alapszituációt hivatott bemutatni. Hüvelykujj a szájban, másik kéz a blúz alatt matat.

-Gajigaji.

A már korábban említett szavakat, mint "vau" és "apa" (vagy csak "pa"), továbbra is előszeretettel használja. Ehhez jött még a "mamm", amit az anya szó helyett használ. Mostanában egyre érdeklődőbb az Őt körülvevő tárgyak iránt. Mindenre rámutat, ami érdekli, és gyakran hozzá is teszi: "Ott".

Minden lében két kanál.

2010-02-22T13:11:00.002+01:00

Hosszú ideje halogattam Bence 2 elsőszülött unokatestvéréről készített videóm befejezését. Most végre elkészült. Fogadjátok szeretettel! (Az eredeti filmsorozatot ismerők előnyben. A többieknek: www.youtube.com/watch?v=aO_yyCPmTu0&feature=fvst)

2010-02-16T09:20:00.004+01:00

Játék közben

2010-02-10T13:28:00.003+01:00

Fogjelentés

2010-01-25T09:32:00.001+01:00

7. fogacska: bal felső 2-es

A következő lépcsőfok

2010-01-19T11:45:00.002+01:00

A támaszkodva két lábra állást szinte azonnal követte a lépcső felfedezése. Mára eljutottunk odáig, hogy napi 4-5 alkalommal felmászik a lépcsőn. Korlát kell ide, meg biztonsági rács, de gyorsan.

Evolúció

2010-01-14T10:55:00.003+01:00

Az utóbbi hetek eseményei - csakúgy, mint Bence helyváltoztatási képessége - jelentősen felgyorsultak. Videóval dokumentált négykézlábra állás, és mászás után itt egy újabb produkció. 2009.12.30-án Bencus az emberré válás következő lépcsőfokára lépett. Támaszkodva bár, ingatag lábakkal, erős csípőmozgással egyensúlyozva, de felegyenesedett, két lábra állt.

Egy kis karácsony

2009-12-29T19:05:00.005+01:00

Keresztelő

2009-12-29T18:52:00.011+01:00

Fogjelentés

2009-12-17T09:36:00.001+01:00

5-dik: bal alsó 2-es
6-dik: jobb felső 2-es

A mászás története.

2009-12-09T11:21:00.003+01:00

Új értelmezést nyert a pancsolás fogalma.

2009-12-01T11:48:00.002+01:00

Nagyon élvezi a vizet, a pancsolást. Ha kivesszük a vízből rögtön hangot is ad nemtetszésének.

Stabil ülés.

2009-12-01T11:23:00.002+01:00

Egyik lábam itt a másik... hopp.

Hírek (folytatás)

2009-11-18T09:07:00.004+01:00

Alighogy megírtam a kedves blogolvasóknak Bence 1. fogáról szóló hírt, máris itt vannak a következők. Igen, kérem szépen, a többes szám használata nem a tegnapi átalvatlan éjszaka következtében fellépő krónikus fáradtság okozta hibáim egyike. A hétvégén (2009.11.14-én) vettük észre, hogy kibújt a második is. Ezúttal a jobb oldalon, a fenti 1-es jött ki, és bizony már átsejlett a bal oldali is. Tegnap este (2009.11.18) aztán megláttuk, hogy előtört a bal oldali alsó, és felső 1-es fogacska is. Bencus a viszontagságokhoz képes jól viselte a dolgot, bár kétségkívül az utóbbi időben, különösképp tegnap, éjszaka többször is felkelt.

Hírek

2009-11-11T15:49:00.002+01:00

Az utóbbi napok szenzációja, hogy Bencének rendezői jobb oldalt, alul kibújt a fogacskájának hegye. Ráadásul felül is jól meg van duzzadva. Hamarosan több foga lesz, mint füle. Mindenesetre a szotyit már megvettük neki. (2009.11.11)

Egy kis pancsolás.

2009-10-26T12:16:00.001+01:00

Ha letenném, elszaladna?

2009-10-26T12:06:00.002+01:00

Hová tűnt apa? Aha, megvan.

2009-10-26T11:58:00.001+01:00

Találj meg, ha tudsz! A legjobb játék a világon.

2009-10-26T11:36:00.003+01:00

Hírek

2009-10-23T09:43:00.002+02:00

2009.10.20 Kedd:
Bence már napok óta lelkiismeretesen gyakorolta a hasra fordulást. Ha letettük menetrendszerűen megfordult. Nagyon szépen ment Neki. Ezen a napon viszont ráérzett a visszafordulás ízére is. Ehhez képes a többi kísérletét csak puszta véletlennek lehet titulálni. Rendkívül tudatosan, jól begyakoroltam, és nagyon simán visszafordulgatott. Igazi áttörésnek lehet nevezni.

Fodrász után.

2009-10-19T09:38:00.002+02:00

2009.10.17-e szombat:

A hajvágásra kijelölt nap reggelén még egyszer taktikai megbeszélés tartottunk Nórival. Átbeszéltük a kijelöltük a feladatköröket. Ki hova áll, mit csinál. Lépésről lépésre. Aztán belevágtunk. A fodrásznál Bence bedobta a szokásos mosolygását, amivel pillanatok alatt levett mindenkit a lábáról. Aztán leültettük Nóri ölébe és kezdődhetett a nyírás. Szerencsénkre az alapötlet, hogy Bence figyelmét a telefonomról lejátszott videókkal, képekkel kötjük le, remekül működött. Talán csak pár alkalommal kapkodta a fejét oldalra, hogy mi hullik alá a látótere szélén. Pillanatok alatt 2 maroknyi hajtól szabadították meg a mi kis Bencénket, és megállapítást nyert, hogy így már nem nézhető kislánynak. Ami még jobb, hogy nem lóg a szemébe és fülébe a hajkoronája.

Móka, kacagás.

2009-10-19T09:33:00.002+02:00

"Grétihihihi! Ne csikizd a lábam!"

Fodrász előtt...(A hippi korszak vége.)

2009-10-18T20:45:00.001+02:00

Tomi bácsi! Meg tetszik tanítani, gitározni?

2009-10-06T11:29:00.001+02:00

Nagyszülőkkel a szabadban.

2009-10-06T11:27:00.001+02:00

A farmer tényleg kortalan.

2009-10-06T11:10:00.001+02:00

Adok egy nagy puszit anyunak.

2009-10-06T11:07:00.001+02:00

Egy hihetetlen történet

2009-09-25T15:46:00.000+02:00

Sokáig töprengtem azon, hogy az alábbi hihetetlen történetet megosszam-e a kedves blogolvasókkal. Mert hát a történet tényleg olyannyira hihetetlen, hogy másutt olvasva magam is kétségek közt vergődve legyintenék, jelezve az igazságtartalom alsó küszöbének átlépését. És itt nem is a tények szántszándékos meghamisításáról, elkendőzéséről volna szó, mint inkább a szülő gyermeke iránti elfogultságban elkövetett túldimenzionálás tipikus esetéről. Mivel már átrágtátok magatokat ezen a hosszúra sikeredett bevezetőn, jól sejthetitek, hogy mindezen félelmeim ellenére belevágok. Ígérem, virtuális tollam útját objektivitásom tartja majd az igazság mezsgyéjén.
Történt tehát egy szép napsütéses, szeptember végi délutánon (mikor a naptár 23-át mutatott), hogy kis családunk apraja, s nagyja felkerekedett csomagtartó tálcát vásárolni. Azok kedvéért, akik nem ismerik szokásainkat, röviden leírnám a szabályokat. Nóri helyezkedik el a vezetői ülésben. Közvetlenül mellette, az úgynevezett anyósülésen, Bence foglal helyet, természetesen a menetiránynak háttal. Én a jobb hátsó ülésben utazok, és árgus szemekkel ügyelek kisfiam ingatag kedélyállapotára. Most is ebben a szereposztásban indultunk neki. Kisvártatva felhangzott Bence gyengéden nyöszörgő, ám annál vészjóslóbb hangja, ami az én nagy bábozó, bohóckodó monológom kezdetéhez a végszó. A műsor, tekintettel Bence kutyák iránti heves érdeklődésére, hangutánzó szavakkal indult. Az első pár „vau, vau” felhangzása rögtön sikerrel járt, és csöppnyi közönségem hálás mosollyal, majd hangos kacagással honorálta fáradozásaimat. Gondoltam, „amíg valami sikeres ne változtass rajta” elv mentén haladok tovább. A változatlanság kedvéért megint bedobtam pár „vau, vau”-t. Ám ezúttal a hangos siker elmaradt, viszont megjelent Bence arcán egy izgatott figyelem. Már épp kezdtem új unaloműző ötlet után nézni, mikor hangosan, jól érthetően azt mondta „VAU”. Oly könnyedséggel, és gyermeki bájjal tette mindezt, és zárt le egy korszakot, ugrott át hétmérföldes csizmájával egy mérföldkövet, hogy szinte csak játéknak tűnt az egész. A döbbent csend, amit ez a kis szó okozott, hamar átcsapott üdvrivalgásba. És még itt koránt sem volt vége. Bence várakozással teli tekintetéből azt olvastam ki, „Gyerünk, mondj még valamit!”. Éreztem, most eljött az én időm. Talán most sikerül. Így hát elkezdtem neki ismételgetni: „apa”. A pirinyó száj máris kinyílt, és hangtalan betűk formálásába kezdett. Én közben rendületlenül ismételgettem: „apa, apa”. Következett pár félresikerült kísérlet: „eeeaaaa”, „eeeeep”, csak hogy a várakozás a tetőfokára hágjon. Majd ugyanazzal a magabiztos könnyedséggel, mint a „vau” esetén, végre kibökte „APA”. Csupa merő öröm lett az egész kocsi, úszott a boldogságban, és mint a lottó fődíj nyertesei, kérdezgettük egymástól „Ugye igaz? Ugye te is azt hallottad?”. És Bence, mintha ezt is értené, eloszlatva kételyeinket megismételte párszor „apapapaaaa”. Mire magamhoz tértem a boldogság okozta sokkból, már otthon is voltunk. Akkor már tudtam, hogy hihetetlen történetemet csak tárgyi bizonyítékkal tudnám alátámasztani. Tettem egy pár óvatos kísérletet, hogy ismét sikerül-e előcsalogatnom belőle a bűvös szót, és Bence minduntalan bizonyította, nem csak egy véletlen esetről volt szó. Gyorsan előkészítettem hát a kamerát, és akkor megtörtént az, amit sejteni lehetett. Ami mindig ugyanígy játszódik le, de az ember azért remél, és próbálkozik újra meg újra. Ugyanis amint előkerült e titokzatos műszaki szerkezet, ami telis tele van gombokkal, és amiből néha fura hangok jönnek, Bence figyelmét azonnal, százszázalékosan lekötötte. Láthatóan szavaimat nemhogy megismételni, de meghallani sem volt képes. Így aztán itt állok családunk történetének legkiemelkedőbb eseményével, és a katartikus élmény kialakulását rábízom az olvasók képzeletében gerjesztett érzésekre.

Híreink

2009-09-18T13:39:00.000+02:00

Elmaradásunkat kell pótolnunk Bence életének néhány apró, ám annál fontosabb változásának közlésében.

Még augusztus vége felé (kb 26-án) áttörés mutatkozott a hasra fordulási hajlamában. Aki Bencét ismeri tudja, hogy korábban mindössze heti 1-2 alkalommal történt ilyen. Szándékosan írom, hogy „történt”, mert többnyire ilyenkor is a véletlenek egész sorozatára volt szükség, hogy ez megeshessen. Ám egy szép napon gondolt egyet, és 1 nap leforgása alatt 8 alkalommal is megtette. Tudatosan, készakarva. Azt nem mondhatnánk, hogy a sikerélménytől ittasan hangos kacagásban tört volna ki ettől, mert a hason lét továbbra sem tartozik kedvenc pozíciói közé, de már sokkal jobban tűri. Sajnos később ez a tendencia alábbhagyott. Most már jó, ha naponta 1-2 alkalommal átfordul.

Körülbelül a sárvári kirándulásunk idejére (szeptember 5) datálható mikor is Bencének megugrott az étvágya. Korábbi kísérleteink a gyümölcspép babánk szervezetébe juttatására rendre kudarcba fulladtak. A kis csibész mikro grammra pontosan annyi gyümölcspépet tolt vissza a nyelvével a szája szegletébe, mint amennyit mi próbáltunk megetetni Vele. Aztán megpróbáltunk tejpépet adni, és ez meghozta a sikert. Úgy habzsolta kiskanállal, mintha mindig erre vágyott volna. Ezek után megpróbálkoztunk még főtt krumpli péppel, és sütőtök péppel is, mindkettőt nagy élvezettel fogyasztotta. Mostanra napi 2 étkezés van kiváltva, este a tejpépből 200mg-ot is bevág. Aztán persze csak piheg jóllakottságtól.

Kellemes szokása, hogy etetések alkalmával is „magyaráz”, „énekelget”. Kanállal való etetés közben ez úgy néz ki, hogy betolunk egy adag pépet a szájába, eközben Ő mond valamit, és esetenként még fúj is egyet a végén, amitől a kaja vulkánkitörés szerűen repül szerte szanaszéjjel a szobában. Gondolkodtam már rajta, hogy veszek egy 20 négyzetméteres takarófóliát, leterítjük a szobában, és ezentúl annak a közepén fogunk etetni.

Nem vagyok kislány!

2009-09-15T10:17:00.003+02:00

Sárvári kirándulásunk alatt felszaporodott Bence azon csodálóinak száma, akik kislánynak nézték. Hihetetlen rácsodálkozásaik tettekre késztettek bennünket, így született meg Bence legújabb ruhadarabja.

Születésnapok Velencén

2009-09-15T10:04:00.004+02:00

Együtt a csipet-csapat.

Bence te, hallod-e? Jer ide! Jer, ha mondom, rontom-bontom. Ülj meg itten az ölemben!

Bence baba! Ezt elkérhetem?

Nyaralás Sárváron

2009-09-05T21:13:00.008+02:00

"Látod Nagyi! Nem nagy dolog ez a pohárból ivás."

2009-08-29T07:51:00.001+02:00

Barátnőm, Niki meglátogatott.

2009-08-29T07:46:00.002+02:00

A kicsi vámpír és az Ő anyukája

2009-08-29T07:45:00.000+02:00

Egy kirándulás képei...

2009-08-17T12:50:00.005+02:00